Az egyik óvónéni hiányzása miatt nem a saját csoportunkban aludtunk. A hároméves Bence ébresztő után peckesen kilépked, szétnéz az idegen mosdóban, majd férfias tanácstalansággal megérdeklődi: Akkor én moszt ki vagyok?
"Volt egyszer egy rádió, ez egy reggel a világ összes nyelvén bemondta,
hogy Szégyelljétek magatokat. Meghallotta ezt a világ összes embere, és
mind elszégyellték magukat. Csak a magyarok nem, ők gyorsan kikapcsolták a rádiót."
Minden kedves ismerős és ismeretlen olvasómnak békés boldog Karácsonyt kívánok!
Gyönyörű karácsonyfát kaptunk az óvodában. Formásat, plafonig érőt, harsogóan zöldet.
Este visszamentünk az óvodába és felöltöztettük. Ezüst és piros szalagokat meg gömböket kapott és aranyló fényfüzér világított rajta.. Gyönyörű lett. Alátettük a sok szép játékot, így várta másnap reggel a gyerekeket.
A gyerekek körbeülték és semmi mást nem voltak hajlandók csinálni, csak nézték álmélkodó szemmel. A szülők is bedugták a fejüket ők is rácsodálkoztak a fára, majd szép ünnepet kívánva siettek a dolguk után. Nem úgy Laura anyukája, aki, miután beengedte kislányát a csoportba megállt az ajtóban és tágra nyílt szemekkel bámulta a fát. Majd halk hangon megszólalt:
- Óvónéni ez a fa igazi?
- De igazi ám - mondtam büszkén. Ugye milyen szép?
- Nagyon - mondta csendesen a fiatal cigányasszony. Könnybe lábadt szemekkel figyelte néhány pillanatig Laurát, majd elköszönt.
Pénteken volt nálunk a karácsony. Azóta nap mint nap eszembe jut az arca. Vajon mit érezhetett, amikor a szépséges fában gyönyörködő kislányát nézte?
Ami sok emlék. Valaki itt hagyta őket. Valaki, aki elment. De hagyott valamit. Sok emléket. Sokszor felidézhetetlen, már csak foszlányokban, érzésekben, félelmekben, fájdalmakban, apró örömökben, pillanatokban élő emléket. Amelyek itt vannak egy darabka hangban, néhány képben, teleírt füzetekben, néhány hátrahagyott ecsetben, ecsetvonásban.
És benned. Mert nem csak emléket hagyott. Annál sokkal többet.
A valóságot. Az életet. Az emléket, amely tovább él.Nem szavakban,
nem gondolatokban, nem tettekben, és nem tárgyakban. Hanem magában az életben. Egy másik életben. Ami az övé is. Így válik az emlék jelenné, jövővé. Lehet ennél többet hagyni?
Ki tudná elénekelni? :)))
Figyelem! Sürgősen megkérünk minden házzal rendelkező puhatestűt, hogy ingatlanát záros határidőn belül hagyja el, az annak külső felszínén keletkezett, és azóta is folyamatban lévő tűzeset miatt. A károsultakat folyékony és félig megszilárdult tejipari termékekkel kártalanítjuk, amelyek együttes mennyisége egyelőre két napi fejadagot tesz ki.
- feladni egy levelet postán,
- levelezőlapot kapni
- kézzel írni egy házi dolgozatot
- fölvenni valamit videóra
- ceruzával pörgetni a magnószalagot
- nem tudni, hogy ki hívott telefonon
- nem tudni, hogy mit csinálnak és gondolnak éppen a barátaid
- fölkelni a fotelból és csatornát váltani
- hallgatni, ahogy egy modem betárcsáz
- föllapozni egy lexikont
- papír alapú térképet használni útvonaltervezéshez
- megjegyezni a barátaid telefonszámát
- tékából kivenni egy filmet (fizetni, ha nem tekerted vissza)
- befűzni egy filmet egy fényképezőgépbe
- hosszú úton az ablakon kifele bámulni nem egy képernyőre
- várni a kívánságműsorban a kedvenc számod, hogy felvehesd kazettára
- a könyvtárból könyvet kivenni, katalógust használni
- szódapatront tekerni a szifonba
- légkondicionáló nélkül élni
- ki az a TV Maci
- Zsigulit vezetni
- kézzel fogható fényképeket nézegetni
- kívánni valamit ha zöld Trabit látsz
- kaputelefonon felcsengetni a barátaidért
- kávét darálni az ABC-ben
- TURBO rágós papírt gyűjteni
- mi az a ruha zsebkendő
- floppyra menteni számítógépről
- kitörni a magnókazetta "pöckét" véletlen beletörlés ellen és leragasztani szig.szalaggal, ha mást akarsz rá venni
- Igazi kulacsot tölteni málnaszörppel az osztálykirándulásra
- Narancshéjat szárítani a kályha tetején az illata miatt
Via Subba
Év eleje van, folyik az óvodában a gyerekek képességének mérése. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy értik-e az összefüggéseket, hogy helyes következtetéseket vonnak-e le.
Kérdezem Ernőkét:
- Szerinted ha esik az eső mindig van felhő az égen?
Ernőke:
- Szerintem nem.
Persze a kíváncsiság nem engedi, hogy meg ne kérdezzem:
- De ha nincs felhő az égen, akkor miből esik az eső?
Mire a gyerek rövid gondolkodás után:
- Hát a csapból.
Ezzel a fránya felhővel csak a baj van.
Zsanna szerint sincs mindig felhő az égen, ha esik az eső.
- De miért nincs ?- kérdezem tanácstalanul.
- Hát mert elfújta a szél - mondja a gyerek.
- Biztos, hogy nincs felhő? Hiszen az előbb beszélgettünk róla, hogy az eső mindig felhőből esik! - próbálkozom a kislány gondolatait a jó irányba terelni.
Ám Zsannát nem lehet elbizonytalanítani.
- Biztos - állítja teljes határozottsággal.
- És az, hogy lehet szerinted hogy esik az eső de nincs felhő az égen? - makacskodom.
- Az úúúúgy lehet - magyarázza Zsanna - hogy olyankor nagyon fekete felhő van az égen.
-Na de Zsanna, szerinted a nagyon fekete felhő az nem felhő? - kérdezem egyre kétségbeesettebben.
Zsannának szerintem már a pisztolya is kivan tőlem, meg az esőfelhőimtől, így aztán szemrehányó pillantás kíséretében szabályosan kioktat:
- Nem hát! Mondtam már neked, hogy olyankor nem a felhőből esik az eső, hanem a nagyon sűrű levegőből!
Igenis!
Értettem!
Kérek engedélyt lelépni! :))